Augusztus ötödike, szombat, az Úr 2023. esztendeje. A vaddisznók a terület Grene nevű részén továbbra is pofátlankodnak. Tökreteszik a termést, és mindenféle kísérletünk a decimálásukra július hónapjában nem vezett eredményre. Rendben, G. kilőtt kettőt, S. egyet, és én is egyet, de ez a négy darab a negyven darabos kondában nem okozottt nekik olyan veszteséget, hogy feladják a kukoricát.
Ezen a napon új tervet készítettünk. G. szokásos délelőtti helyzetfelmérő útja alatt három vaddisznót vélt felfedezni a kukoricában. A terület a júliusból ismert nagy kukoricás. A terv az volt, hogy egy ember felül a Flexi nevű magaslesre, (kék körrel jelöltem a térképen), felszáll a drónnal, megkeresi őket, majd telefonos kapcsolatot létesít a többiekkel, akik hason csúszva odacsúsznak a vaddisznókhoz, és lelövik őket.
A két kék csík a két hason csúszó embert jelöli, ez esetben G.-t és engem. A szelünk tökéletes volt, teljesen felénk fújt a szél, így széllel szemben kellett kúsznunk. Ez azért volt jó, mert szagunkat nem foghatták, hallani sem sokat hallottak felőlünk, csupán azzal volt a gond, hogy álcázzuk magunkat. Az előző napokban az őzbakokat cserkeltünk az erdőben, oda is álcaruha kellett, így kézenfekvő volt, hogy ugyanabban a ruhában próbálkozunk. Sajnos a kúszás előtt nem készült rólam kép, de a cserkelő vadászatról van egy képem, és teljesen ugyanaz volt a ruha. Alul földszínű nadrág, felül olívaszínű póló, rajta egy Flecktarn mintás álcahálóból készített köntös.
Az első kör gyorsan lement. S. beállított bennünket a megfelelő sorba, mi odakúsztunk, G. lelőtte az első vaddisznót. Mivel az ember a földön fekszik, és a földdel párhuzamosan lő, ezért nem látjuk, hogy hova csapódik be a golyó. A kukorica után viszont egy emelkedő van, oda fog megérkezni, így S. jelezte nekünk telefonon, hogy lőhetünk-e, szabad a golyófogó, vagy éppen sétál ott valaki. A második vaddisznó is könnyen elejtésre került, ugyanaz volt a dolgok menete. Megfelelő sor beállítása, odakúszás, lövés. Itt csupán annyiban változott a dolog, hogy közben a vaddisznó sort váltott, és nekünk is sort kellett váltanunk. Ez elég nehéz dolog, egy olyan részt kell keresni a sorok között, ahol hiányzik egy kukorica, mert különben lehetetlen hangtalanul sort váltani. G. elejtette a másodikat is.
Miután megvolt a kettő vaddisznó, a harmadikat G. átengedte nekem. Megkerestük a megfelelő sort, majd kúsztunk. Az előző esetekben körülbelül hetvenöt méterről lőttünk, itt viszont egy letört kukorica miatt nem igazán tudtam célozni. G. azt állította, hogy a vaddisznó jobbra néz és áll, én azt állítottam, hogy fekszik, és balra néz. Ilyen esetben a lövés leadása etikátlan, valamint felelőtlen, közelebb kellett kúsznunk. Harmincöt méterről megint megnéztük a helyzetet, de mind a kettőnknek ugyanaz maradt a véleménye. Így a kukoricasor mellé céloztam a vaddisznóra, így teljesen mindegy, kinek van igaza, a lövés mindenképp tüdőt fog érni. A lövés leadása után ez a vaddisznó sem moccant többet, a .45-70 govt lőszer erről a távolságról még a T-Rexre is alkalmas. (A Jurassic Park című filmben a színész ilyen fegyverrel lőtt a dínóra, azóta pedig a fegyver gyártója -Marlin- a honlapján feltünteti, hogy a fegyver medvére, szarvasra, vaddisznóra és T-Rexre alkalmas)
A sikeres vadászat után a vaddisznókat kihúztuk a kukoricásból, és mentünk felbontani. G.-nek nem volt ideje, mennie kellett valamilyen rendezvényre, így a háromból kettőt én bontottam fel, míg a harmadikat F. bontotta. A térképen a piros csillag az én vaddisznóm elejtésének a helye, a sárga és a lila G. vaddisznóit jelöli.
