Ebben a bejegyzésben a bajorországi vadászati engedély megszerzéséről lesz szó.
Mint ismeretes az év elején jelentkeztem egy vadásztanfolyamra. Nagypapáim vadászok voltak (egyik hivatalosan, a másik többé-kevésbé hivatalosan…), így ez a tevékenység ismert volt számomra. Az elhatározás már régebben megfogalmazódott bennem, hogy én is vadászni szeretnék, de mindig volt valami oka, hogy nem tudtam, vagy nem akartam elkezdeni a tanfolyamot. A korona időszak remek lehetőséget nyújtott. Komolyabb utazgatásra, kirándulásra úgy sincs lehetőség – gondoltam – akkor már az időt kihasználom. A tanfolyamnak februárban kellett volna elkezdődnie, de a korona miatt csak halasztották, halasztották, míg májusban végül elkezdődött. Nem teljesen így gondoltam, mivel a hosszú téli estéken szerettem volna magam mögött hagyni a tanulást, de a végén már annak is örültem, hogy elkezdték.
Németországban a vadászati vizsga tartományi kompetencia. Minden tartomány saját maga definiálhatja magának, hogy hogyan szeretné tanítani a vadászati ismereteket, és mik legyenek a vizsga követelményei. Ez a rendszer természetesen magában rejti a versenyzés lehetőségét. Vannak olyan tartományok, ahol a vadászvizsga relatív könnyen megszerezhető, mondjuk 15 nap szabadság, és 3-4000 Euró tandíj, vizsgadíj befizetése mellett. Az ismerettségi körömben többen is vannak, akik ezt a kényelmes megoldást választották. Mint kiderült, eddig úgy néz ki jól döntöttem, hogy én nem ezt az utat választottam.
A tradicionális út Bajorországban, hogy az ember jelentkezik egy, a bajor állam szervezett tanfolyamokra. Ezek tradicionális tanfolyamok, hetente minimum kettő alkalom, esténként, 7-től 10-ig, fél éven keresztül, és jelentős mennyiségű hétvégi elfoglaltság. Erdőbejárás erdészekkel, mezőgazdasági ismeretek földművesekkel, vad feldolgozása erre specializálódott hentesüzemekben, lőtéri napok, stb. Mivel a tananyag sokkal nagyobb, mint más tartományokban, a vizsga is ehhez mérten jelentősen nehezebb. Ez az, ami miatt sok ember nem kezdi el, inkább az egyszerű utat választja. Hogy miért választottam mégis ezt az utat? Két fő oka volt: tanulni szerettem volna, nem csak felületesen, hanem megérteni a részleteket, valamint a helyi erdészek, vadászok családjából szinte mindenki ezt az utat választja hagyománytisztelet miatt. Úgy gondoltam, hogy a fél évig együtt tanulás lehetőséget nyújt arra, hogy a helyi embereket, vadászokat megismerjem.
A tanfolyamról nem szeretnék részletesen írni, az simán megteltene négy-öt bejegyzést, a vizsgáról szeretnék ebben a bejegyzésben írni. A bajor vadászvizsga négy részből áll. Írásbeli teszt, szóbeli vizsga, gyakorlati vizsa, célbalövés. A következő vizsgára úgy lehet eljutni, hogy az előző vizsgát teljesíteni kell. Ha egy nem sikerül, kezdi az ember előröl. Az első rész az írásbeli vizsga. Ez nekem november 2.-án volt. Az állam kiad egy kb 1350 kérdésből álló kérdéssort 6 témakörre lebontva (fegyverek, vadászati jog, vadászati gyakorlat, vadászkutyák, vadbiológia, természetvédelem-gazdáslkodás) megoldásokkal, és ebből az 1350 kérdésből kikérdeznek 100 darabot multiple choice (kiválasztós) módszerrel. A kérdések itt érhetőek el: https://www.jagdbildungszentrum.de/jagdausbildung/fragenkatalog-jaegerpruefung.html Ebből a 100 kérdésből minimum 75 darabnak kell helyesnek lenni, akkor mehet az ember a szóbelire. Szerencsére a viszga ezen része nekem nem okozott problémát, 91 találatom lett a 100-ból. Gyerünk a szóbelire…
A szóbeli 72 percig tart, 6 témakör (mint az írásbelin), 6 asztal, 6 vizsgáztató, 6 vizsgázó személy. Az elején mindenki odamegy egy asztalhoz, és a vizsgáztató az adott témakörben 12 percig kérdéseket tesz fel. Ezeket a válaszokat a saját jegyzeteiben „+” vagy „-” jellel értékeli, és a vizsga végén lead egy értékelést az adott asztali teljesítményről. Ez lehet „U” – megbukott, „M” – hiányos, vagy „A” – rendben van. Ha egy témában „U”-t kap az ember mehet haza. Ha egy „M”-t kap, akkor még megvan a vizsga, két „M” esetén szintán mehet haza a jelölt. Miután az első azstalnál kész az ember (vagy lejár a 12 perc) a vizsgafelügyelő gong jelzésére a vizsgázó feláll, és megy a következő asztalhoz. 72 perc múlva végzett minden asztalnál, a viszgázók kimennek, az eredményeket összeírják, majd kihirdetik az eredményt.
Nekem az első asztalként a fegyveres asztal adatott. Mivel évek óta foglalkozom sportlövéssel, talán ez volt a legkönnyebb asztal a számomra. Igazából örültem is, hogy itt kezdhetek. A kérdések nem voltak bonyolultak. Egy Mauser 98 az asztalon, meg kellett mondani, hogy mit látok, melyek a fő részei. Milyen lőszer megy bele. Mivel a 8×57 kalibernek van egy sajátossága, hogy két fajta lőszer megy bele, a régi lőszer és az S lőszer, el kellett mesélni, mik a különbségek. Hogyan ismeri meg az ember őket, világosban, sötétben. A második kérdés egy revolverrel kapcsolatos kérdés volt, egy Smith&Wesson revolver az asztalon, kaliber 0.38 spec, bele lehet e tenni 0.357 Mag lőszert. Mi lenne, ha a revolver 0.357 Mag lenne, bele lehetne-e tenni a 0.38 spec lőszert. Megint egy könnyű kérdés, sima ügy volt. Az első két pontot 1 percen belül bezsebeltem. A vizsgáztató ezek után elkezdtett nehezebb kérdéseket kérdezni: ballisztika, GEE, energiaszintek, különféle lövedékformák, hatásuk, felhasználásuk stb. Közben szépen húzkodta a plusszokat, meg is nyugodtam rendesen…Voltak közte olyak kérdések amelyeket nem tartottam fairnek, például, hogy mekkora az energiája egy .404 Jeffery lőszernek. 6000 Joule-t tippletem, erre morcosan visszaszól, 6200. Jóvannaszakadjmeg…
A második asztal a vadbiológia volt. Ez az az téma, ahol a tanulók leggyakrabban megbuknak. Már a kezdés elég meredek volt. Az asztalon mindenféle kitömött állat, beugrónak meg kellett mondani, hogy milyen állat, hím vagy nőstény. Nekem a következő állatok jutottak: barna kánya, karvaj hímnemű, konytos réce hímnemű, csörgő réce, holló, kabasólyom, fácántyúk. A mi hatos csoportunkból egy vizsgázó el is vérzett ezen a körön, a hollót kormos varjúnak nézte. Hazamenni nem kellett neki, de megkapta az első „M”-t. Ezek után az úszórécékről és a bukórécékről kérdezett, mik a különbségek, hogyan élnek, stb. Ezek után kérdezte, hogy mondjam el a versikét, hogy melyik réce melyik csoportba tartozik. Mondtam neki, hogy a versike nem segít nekem, inkább megtanultam simán őket. Felsoroltam neki a 7 úszórécét, és a 6 bukórécét, azt mondta, hogy neki mindegy, hogy vers vagy nem vers, a lényeg, hogy tudom. Ezek után 2 őzagancs, 2 alsó állkapocs volt az asztalon, össze kellett párosítani, melyik melyikhez tartozik, és meg kellett mondani mennyi idős volt a két példány az elejtés időpontjában. Ezután két zergeszarvat kaptam, meg kellett állapítani mennyi idősek, és melyik a nőstény, melyik a hím. Utolsó feladatként kikérdezte a vaddisznót teljes részletességében. Fogképlet, fogak cseréje, növekedés, szaporodás. A kellemetlen részletektől a csengő mentett meg…
A harmadik asztal a vadászjog volt. Ettől nem féltem semennyire, mégis ennél az asztalnál nyújtottam a leggyengébb teljesítményt. Mivel a téma eléggé specifikus, ezért csak nagy vonalakban érintem a témákat: vadászati törvény, első, második paragrafusa, vadászható állatok osztályozássa, vadbaleset, vadászati idény különféle állatoknak, éves leltár, vadkövetés saját területen kívül, társas vadászat fajtái, vadászati vezető feladatai, kötelességei hajtóvadászatnál… Három „-„-t is begyűjtöttem, de nem csúsztam bele az „M” kategóriába.
A negyedik asztal vadászati gyakorlat volt. Kezdésnek két gipsszel kiöntött láblenyomat, egyik őz, nyugodtan vonuló, a másik vaddisznó, sietős. Milyen egyéb jelek utalnak a vadászterületen arra, hogy őz, és vaddisznó is megtalálható a területen. Őz vadászata, vadászidény, segédeszközök. Rövid kérdések sora egymás után. Ezek után megszólal: oké, őzet kiválasztottuk, lelőttük, felbontottuk, mehetünk a belsőségekre. Ez is egy nagyon kritikus rész a vizsgán. Mivel a vadász, mint egyszemélyes élelmiszeri vállalat a felelős érte, hogy a hús kifogástalan, betegségmentes legyen. Ez az oka annak, hogy ennél a feladatnál egy hiba egyből „U”-t jelent. Egy srác itt is belefutott a csoportból, egy vaddisznópestises májat egészségesnek nézett. Vége is lett a vizsgájának.
A következő témakör a vadászkutyák. Itt egy kicsit meg is ijedtem, mert a vizsgáztató valószínűleg túl sokat vadászott mindenféle védelem nélkül, a füle tönkrement, és eléggé nagyot hallott. Első feladat a különféle vadászkutyák felismerése volt. Kikérdezett képekről körülbelül 20 féle vadászkutyát, milyen fajta, milyen feladatra jó, milyen feladatra nem alkalmas. Utána a veleszületett tulajdonságokról képezett, melyek azok, amelyeken neveléssel nem lehet változtatni. A kutyák vizsgáján hogyan vizsgáztatják ezeket a tulajdonságokat? Barátságos hangnem, könnyű kérdések, minden rendben volt. Ezután megkért, hogy soroljam fel az általam ismert kutyabetegségeket. Nagy nehezen össze is szedtem 4-5 darabot, ezek után pedig azt szerette volna tudni a vizsgáztató, hogy melyik betegségekre van oltás…
Az utolsó asztalnál már jelentősen éreztem, hogy fáradok. Ennek ellenére ez az asztal is a mumusok közé tartozik, itt is elég könnyű megbukni. Mezőgazdaság, erdőművelés, természetvédelem a téma. A vizsgáztató látta, hogy kicsit szorongok, egy könnyű kérdéssel kezdett. Mi az asztalon látható termés: lucfenyőtoboz. Hogyan állnak a lucfenyőn a tobozok: lefelé lógnak. Ismerek-e olyan fenyőt, ahol felfelé állnak: jegenyefenyő. Miért nem találunk a földön tobozt a jegenyefenyőtől: mert szétesik, mielőtt leesne, és elengedi a magokat repülni. Utolsó kérdés: milyen betegséget láthatunk a bemutatott lucfenyőkérgen: betűzőszú rágása. Biztos? Miért nem rézmetsző szú?: mert a rézmetsző szú egy központi helyből kiindulva centrikusan rág, a betűzőszó pedig egy vonalban rág, és oldaljáratokat készit. Megúsztam a beugró kérdéseket, jöhetnek a komoly feladatok. Ezek után mutatott két lepkéről képet (atlantalepke, közönséges medvelepke), két bagolyt (macskabagoly, európai törpekuvik), két növényt (mocsári kockásliliom, boróka) és egy madarat (keresztcsőrű). Ezeket a fajokat fel kellett ismerni, el kellett mondani, hol élnek, mit esznek, mindegyikről szeretett volna egy körülbelül 5 mondatos összefoglalást hallani. Ezek után jött a mezőgazdasági rész, az elég könnyű volt. Egy darab árpaszem, egy szem kukorica, egy szem repcemag az asztalon. A fajok leírása, mik azok, mikor vetik őket, mikor aratják, mire való. Ezek után jött a legnehezebb rész. A feladat az, hogy gallyakat mutatnak, és fel kell ismerni a gallyakról, melyik fához tartoznak. A probléma az csupán, hogy november elején a lombhullató fáknak már nincs levele, így semmi már kapaszkodó nem marad, mint a rügyek formája, elhelyezkedése, és a kéreg mintázata. A következő fajokat kaptam: nyírfa (ez jó nehéz volt, mert a vékony ágaknak még nincs meg a fehéres szinezete, nem voltam biztos a dolgomban, ezért a valószínű kandidánsok közül tippeltem-bejött…), mézgás éger (ez könnyű, mert a rügy egy nyélen ül), lucfenyő, duglászfenyő (ezek könnyűek, mert volt levelük), kecskefűz, madárberkenye. A kecskefűzet nem ismertem fel, a madárberkenyét igen, azt mondta, hogy egy fa hiánya miatt még elfogadja a feladatot. Húzta is a”+”-t. Ezek után, miután mindenki kész mindegyik asztallal, az embereket kiküldik, összegzik az eredményt, és az eredmény kihirdetésre kerül.
A következő lépés a fegyverkezelési vizsga, ez a vizsga december elsején volt. A vizsgázó bemegy egy terembe, és kap 4 feladatot. Nekem az első feladat egy drillinges feladat volt. Az asztalon fekszik egy drilling, valamilyen nem biztonságos üzemmódban.
Első feladatként biztonságos üzemmódba kell hozni, úgy hogy nehogy veszélyeztessünk valakit. (Fegyvert biztosítani, ha szükséges, biztonságos irányban felvenni, kinyitni, gyorsítót ellenőrizni, töltényűr ellenőrzése, cső ellenőrzése, kaliber megállapítása.) Ezek után az asztalon van egy halom töltény (dummy) ezek közül kell kikeresni egy passzoló gyöngygolyót, eg sörétes lőszert, egy golyós lőszert, tölteni, és kezdődik a szituációs feladat. Nekem a feladat a következő volt: megérkezünk a vadászkocsival a területre, kiszállunk, éppen megtöltöttük az előbb a fegyvert, és vadászni indulunk. A fán elöttünk meglátunk egy szajkót, azt tessék lelőni söréttel. (fegyver sörétre kapcsolása, röppálya ellenőrzése, golyófogó (sörétfogó) meglétének ellenőrzése, biztosító, lövés). Ez a madár sem fog minket többet elárulni a vaddisznóknak. Megyünk megnézzük a dagonyát. Van benne egy vaddisznó 90 méterre. (Fegyver felvesz, golyóra kapcsol, röppálya ellenőrzése, golyófogó meglétének ellenőrzése, biztosító, gyorsító….) és mikor elsütöttem volna a fegyvert, megszólal a vizsgáztató, hogy ezt jól hangosan gyorsítottam a vaddisznó elugrott. (fegyver biztosítása, kinyitása, gyorsító visszakapcsolása, visszazárás) Folytassuk a vadászatot, a vaddisznó nem olyan félénk, visszajött, próbálkozzunk meg vele még egyszer. Másodszorra sikerült, Waidmannsheil, mehetünk a következő vizsgafegyverre. A vizsga célja, hogy a négy fegyveren a leggyakoribb szituációkat, amelyek előfordulhatnak végigpróbáljuk, és a vizsgáztató lássa, hogy hogyan reagál a jelölt a helyzetekre. Minden lépés előre definiálva van, hiányuk előre be van kategorizálva. Egyes hiba, ha biztonságkritikus hibát vét az ember, ilyenkor egyből mehet haza. Kettesből kettő megengedhető, hármas típusúból három. Egyes hiba például, ha az első ellenőrzésnél valamit kifejelt az ember, vagy mikor a vaddisznó elugrott, akkor a gyorsítót nem a biztosítás, és a fegyver kinyitása után kapcsolja vissza, hanem hamarabb. Az első kört 0 hibával megúsztam. A második feladat egy hajtóvadászat volt egy Mauser rendszerű fegyverrel. Részletekbe nem bocsátkozom, a feladat hasonló bonyolultságú, mint az első esetben, de természetesen teljesen más, mint az elsőben, más problémákkal. Itt sem csináltam hibát. A harmadik szituáció egy vadbaleset egy revolverrel. (Németországban a vadász vehet két rövid fegyvert, pisztolyt, vagy revolvert) Valaki elütött egy vadat, a rendőrök már ott vannak, kihivták a vadászt, mert ők nem szeretnék lelőni. (A német jogrendszer specialitása, hogy a rendőrök, annak ellenére, hogy van náluk fegyver, és le tudják lőni a sérült vadat, az esetek nagy részében felhívják a helyi vadászt, és vele lövetik le a vadat) Szóval itt is a fegyvert kell először ellenőrizni, a nézelődöket elküldeni, lehúzni a vadat az aszfaltról, lelőni. Megint nulla hiba. A negyedik feladat egy pisztolyos feladat volt egy Walther PPK fegyverrel. A szituáció az volt, hogy a vizsgázónak sikerült a vizsga, és egy használt pisztolyt szeretne megvenni egy másik vadásztól, és a lőtéren a vásárlás előtt ki szeretné próbálni. (fegyver elleőrzése, biztonságos helyzetbe állítása, két lövés leadása, double action, single action) Itt sem csináltam hibát, itt már 3/4 vadásznak érezhettem magam.
A legutolsó feladat célbalövés. Sok éves sportlövő gyakorlattal ez már nem volt probléma. 100 méterre egy őz alakú és méretű lőlap, 4 lövést kell leadni, kettőt ülve – a magasles szimulációja, kettőt állva – cserkésző vadászat szimulációja. A 4 lövésből 3 lövésnek szív / tüdőt (3 darab nyolcas terület) kell érni, akkor sikeres a vizsga. A fegyver egy Blaser R8, .222 Rem kaliberrel. Három lövés után a negyediknél leállított a vizsgáztató, azt mondta, hogy a vizsgához szükséges pontszám bőven megvan (ekkor már 3 darab tizesem volt), úgy hogy spóroljuk a lőszert. Ezzel lezárult a fél éves oktatás, gratuláltak, kiállították a bizonyítványt, az ember ettől a ponttól fogva vadásznak számít jogilag.
